Hau'oli Makahiki Hou!

Hau'oli Makahiki Hou, vagyis Boldog Új Évet Kívánunk!

Hawaii nyelvlecke 5.

Az utóbbi időben kissé elhanyagoltuk a hawaii szavak ismertetését, ezért most rögtön négy új kifejezésről is szó lesz. A mostani témakör aktualitását az adja, hogy nemrégiben új házba költöztünk. Az első szó, tehát a ház, melynek jelentése hawaiiul: hale. A korábbi lakásunk Waikikiben volt, a tenger közelében, most pedig a sziget belsejében a hegy lábánál lakunk. A hawaii nyelvben az ilyen irányokat is ki lehet fejezni egy-egy szóval. A tenger felé, a tenger mellett kifejezésekre a makai szót használják, míg a belföldi, a hegy irányába kifejezésekre a mauka szó használatos. A témakörhöz tartozik még az ’aina szó, melynek jelentése: szárazföld.

Mele Kalikimaka!

Nem könnyű itt a trópusi melegben ünnepi hangulatba kerülni, de azért innen a pálmafák alól is mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánunk, vagy ahogyan itt mondják: Mele Kalikimaka!

Költözés

Lassan egy újabb fél évet töltöttünk el a Waikikiben lévő lakásunkban, ami azonban továbbra sem nőtt a szívünkhöz. Egyre apróbbnak találtuk, de a legfőbb gondunk Waikiki zsúfolt, zajos forgatagával volt. Eleinte még jó ötletnek tűnt, hogy közel legyünk az óceánhoz, de ahogyan lecsengett a tenger újdonságának a varázsa és az átlag munkásemberekhez hasonlóan mi is „csak” nagyjából havonta egyszer mentünk strandolni, így egyre kevesebb előnyét láttuk Waikikinek. Ráadásul amióta lett autónk, különös gondot jelentett a parkolás, amiért a turistaközpontban egy vagyont kellett havonta fizetni. Nem volt hát mese, menni kellett.

Az előző, sikertelen lakáskeresés után, most kicsit hamarabb kezdtünk nézelődni. A követelmények most sem lettek könnyebbek, de végül sikerült elkerülni az ingatlan-ügynökségeket és egy olyan magánszemélyt találni, aki megelégedett egy tisztességes szerződés aláírásával és nem akarta a barátainkat, munkatársainkat zaklatni, hogy leellenőrizze a hátterünket, a bankszámláinkhoz sem kért hozzáférést és egyéb teljesíthetetlen követelésekkel sem állt elő.

A lakás a hegy lábánál van, csendes, kertvárosi részen, az utcán ingyen lehet parkolni, van saját udvarunk és hallani lehet a madarak hangját és a rovarok ciripelését.

Laborbuli

A Rákkutató Központ minden év végén összejövetelt szervez a dolgozói számára. Az idén december 7-én tartották a bulit, amin néhány munkatárs karácsonyi zenével szórakoztatta a többieket. Sokféle kaja volt, így senki nem maradt éhesen, a desszertet pedig az Intézet dolgozói készítették, többnyire mindenki a saját nemzetiségére jellemző specialitást hozott. Mi kókuszkockát készítettünk, ami elég egzotikusnak számít az amerikaiak körében, és ahogy korábban mindig, most is nagy sikert aratott.

Pearl Harbor

December 7. minden bizonnyal az amerikai történelem legtragikusabb napja, hiszen 1941-ben ezen a napon támadta meg Japán az Egyesült Államokat itt, Pearl Harbor kikötőjénél. Ezzel a támadással az USA is belekényszerült a második világháborúba, sőt tulajdonképpen ezzel terebélyesedett világháborúvá az addig „csak” Európára korlátozódó háború. A támadás teljesen felkészületlenül érte Amerikát, így a veszteségek is nagyon súlyosak voltak: 2403 ember vesztette életét és 1178 megsebesült, több, mint 180 repülőgép megsemmisült, 4 csatahajó elsüllyedt és számos további hajó súlyosan megrongálódott. Roosevelt elnök emiatt „a gyalázat napjának” nevezte december hetedikét.

Az eseményekből 2001-ben készült nagyszabású film Pearl Harbor - Égi háború címmel.

A képek a Naval History & Heritage Command honlapjáról származnak. Photo credit: NHHC

Fókázás

Az utóbbi időben Gábor főként albatroszokkal és fókákkal dolgozik és a minap engem is elvitt a Kaena Pointra, hogy megmutassa ezeket az állatokat. Miután leparkoltuk az autót, még nagyjából egy órányi gyaloglás várt ránk, amíg elértünk a helyszínre. Az albatroszok ilyenkor már a tojásokon ülnek, nem is zavartuk őket, engem elsősorban úgyis a fókák érdekeltek. Elég jó napot sikerült kifogni, hiszen hét fókával is találkoztunk, melyek a területen elszórtan töltötték a pihenőjüket. Íme két cuki példány a világ egyik legritkább emlősállatából:

A fókák figyelésébe annyira belefeledkeztünk, hogy fél órával később indultunk vissza a tervezettnél, így a túra végét már teljes sötétségben tettük meg, cserébe viszont az egyik legszebb naplementét sikerült megfigyelnünk.

Egy nap terepen

Néhány hete a munkám része egy olyan hosszú távú projekt is, melynek célja a Laysan albatrosz fiókanevelési szokásának tanulmányozása és megörökítése. A helyszín a Kaena Point, ami nagyjából egy óra autózással érhető el Honoluluból, majd a parkolóból még kb. 3 kilométer hosszú köves földút vezet, ami gyalog, vagy bicajjal teljesíthető.

Az albatroszok fészkelési helye természetvédelmi terület és sűrű dróthálóval van elkerítve, hogy távol tartsa a szigetre betelepített patkányokat és mongúzokat, mivel az őshonos madarak nem tudnak védekezni ezen behurcolt állatok ellen. A fészkelőterület közelében pedig csak a dróttal kijelölt ösvényen szabad mozogni, nehogy megzavarjuk a madarakat.

A költési idő novemberben kezdődik és a következő év júliusáig tart. A Laysan albatrosz egyébként életre szóló párkapcsolatban él és akár 60 évig is élhet, így nem kizárt, hogy olyan madarakkal is találkozhatunk, amelyek már akkor utódokat neveltek, amikor a nagyszüleink tették ugyanezt a szüleinkkel. Tiszteletre méltó…

A Kaena Pointon szoktak pihenni a hawaii barátfókák is, így őket is meg szoktam látogatni. A hawaii barátfóka a világ egyik legritkább emlősállata, csak a Hawaii-szigeteknél él, úgynevezett bennszülött faj.

Az alábbi videó rövid ízelítőt ad arról, hogy milyen egy terepen töltött munkanapom mostanság.

Hálaadás

Amerikában a legfontosabb családi ünnep a Hálaadás (Thanksgiving), amit november negyedik csütörtökén tartanak. Ilyenkor az amerikaiak az őszi betakarítások után hálát adnak Istennek a termésért.

A hagyományok szerint először az Újvilágba érkező telepesek adtak hálát az őslakos indiánoknak, amiért azok megtanították a telepeseknek a kukoricatermesztést és egyebek mellett a vadpulyka vadászatát is.

Manapság Hálaadás napján összegyűlnek a családok és hatalmas lakomát csapnak, melynek egyik legfontosabb kelléke természetesen a sült pulyka, ami miatt néha pulykanapnak is nevezik ezt a napot. Ez a negyedik Hálaadásunk az USA-ban és most először úgy döntöttünk, hogy mi is amerikai módra, sült pulykával ünnepelünk. Természetesen nem egy egész pulykát sütöttünk meg, csak néhány „alkatrészt” egy kis sajttal és burgonyapürével. Fincsi lett…

Előtte

Utána

Labormeló

Korábban már Gábor röviden bemutatta az öko-fotós munkáját, most megpróbálom röviden összefoglalni, hogy én, mint molekuláris biológus mivel is foglalkozom.

A Rákkutató Központban dolgozom, ami alapvetően labormunkát jelent, de a kísérletek tervezése, a szakirodalom tanulmányozása és az adatfeldolgozás is része a munkámnak. A legérdekesebb rész persze a laborban való kísérletezés. Ennek során jelenleg főként különféle természetes anyagok daganatos sejtekre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy nem állatokon végzünk kísérleteket, hanem rákos sejteket tenyésztünk és olyan természetben is előforduló (növényi és gombákból kinyert) vegyületekkel kezeljük őket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy hatásosan gátolják a daganat növekedését. Végül aztán különféle műszerekkel mérjük a kísérletek sikerességét. Ez a leglátványosabb és a legjobb része a munkának, de az eredményeket még értékelni is kell és végül egy konferencián, vagy tudományos cikk formájában közzétenni.

Veteránok napja

November 11-én van a Veteránok Napja, amikor a háborús veteránokra és a háborúkban elesettekre emlékeznek. Ez a nap munkaszüneti nap és ilyenkor országszerte megemlékezéseket tartanak. Mivel idén november 11. vasárnapra esett, ezért itt Hawaiin a hétfőt megadták munkaszünetnek.

Mi csak egy kis strandolást terveztünk az ünnepnapon, de sajnos már beköszöntött a hawaii tél és az időjárás nem volt kegyes hozzánk.

Elnökválasztás

Ma van az elnökválasztás Amerikában. Ez a nap itt Hawaiin munkaszüneti nap, ugyanis megfelelő helyiségek hiányában, csak az iskolák alkalmasak a szavazás lebonyolítására. Az otthon maradt kölykökre pedig valakinek vigyázni kell, így államilag szabadnappá nyilvánították ezt a napot.

Az eredmények alapján egyébként úgy tűnik, hogy Obama marad továbbra is a Fehér Ház lakója. Az elnöki rezidenciát még 2010-ben nekünk is volt szerencsénk megtekinteni.

Suzuki Esteem

Végre van itt is autónk. A választásunk egy Suzuki Esteem-re esett. Ez a típus Európában Suzuki Baleno néven ismert. Az autót egy használtautó kereskedésben vettük. Amerikában ez a típus 1800-as motorral kapható, ami 125 lóerőt tud. A hajtást természetesen automata váltó segítségével viszi át az első kerekekre. A mi autónk a GLX-es típus, tehát a jobban felszerelt változat, amibe beletartozik a szervókormány, a dupla légzsák, a központi zár, elektromos ablakok és tükrök, és természetesen a klíma is, továbbá alufelni, spoiler! és surf rack. A belső tér tipikus suzukis, alapvetően japános puritánság jellemzi. Összességében úgy gondolom, hogy megfelelő island car-t (szigetjárót) találtunk.

Autóvásárlás

Az már elég hamar világossá vált, hogy a tömegközlekedést itt sem nekünk találták ki. Bringával ugyan sok mindent meg lehet oldani, de amint kiderült, hogy még maradunk Hawaiin, eldöntöttük, hogy veszünk egy autót. Eldönteni könnyű volt, megvalósítani annál nehezebb. A hetekig tartó keresgélés, telefonálgatás és a próbautak sokasága azonban érdekes tapasztalatokkal gazdagított a hawaii emberek autókhoz való viszonyáról. Először is néhány elnevezésbeli érdekesség. Itt a terepjárót nem SUV-nek nevezik, hanem egyszerűen csak beach car-nak, azaz strandautónak, a tetőcsomagtartót pedig szörftartónak hívják (surf rack), hiszen mi mást szállítana az ember. Érdekes még, hogy itt úgy gondolják, hogy csak az új autónak kell jónak lenni. Több esetben kaptam a választ, ha szóltam a tulajnak, hogy a kocsijából folyik az olaj, hogy persze, hiszen ez egy használt autó. A helyi demográfiai viszonyokat pedig jól jellemzi, hogy a telefonban egyszer megkérdezték, hogy kínai vagyok, vagy japán (több lehetőség nincs). Életem legbunkóbb kereskedőjével is itt sikerült találkoznom, aki, miután közöltem vele, hogy autót keresek X dollár körül, csak annyit felelt: „De nem itt”. Na mindegy, végül a sziget egy távolabbi feléről azért összejött egy kocsi (Suzuki Esteem), ami megfelel az elvárásainknak és csak kicsivel került többe, mint X  ☺

Halloween

Október 31-én van Halloween ünnepe. Ez egy tipikusan amerikai ünnep, mégpedig a legvidámabb, annak ellenére, hogy a boszorkányok, a kísértetek és az elátkozott szellemek ünnepe. Az ősi, kelta eredetű hit szerint az elmúlt évben elhunytak lelkei ezen a napon vándorolnak a holtak birodalmába. Ezért ilyenkor töklámpásokkal próbálják elijeszteni a szellemeket, illetve rémisztő maszkok viselésével az emberek próbálnak közülük valónak tűnni. Vannak, akik a házukat már hetekkel korábban felkészítik a Halloweenre és mindenféle ijesztő dolgokkal várják az ünnepet. Halloween estéjén pedig a beöltözött emberek óriási bulikat csapnak Amerika szerte. Pár éve mi is részt vettünk egy ilyen bulin, Gábor Jack Sparrow kapitány volt, jómagam pedig boszorkánynak öltöztem. Azóta csak igyekszünk a megfelelő mennyiségű csokoládékészlettel készülni az érkező gyerekseregre, akik Trick or treat! (csokit vagy csalunk!) kiáltással fenyegetik az ajtót nyitó felnőtteket.

A Halloween nem hivatalos himnusza (hosszú verzió, a rövid ide kattintva látható):

Cunamiriadó

Tegnap este a kanadai partoknál történt földrengés miatt cunami riadót rendeltek el a Hawaii-szigeteken. Este 8 körül szólaltak meg a szirénák és az előrejelzések úgy szóltak, hogy nagyjából 10:30-ra fogja elérni az első hullám a partokat. Mi itt a part közelében az evakuálási zóna kellős közepén lakunk, így gyorsan összeszedtük a legfontosabb dolgokat és elindultunk a sziget belsejének az irányába. Az utakon hatalmas dugók alakultak ki a menekülő autók miatt, de mi a bringákkal könnyedén haladtunk a parttól egyre távolabb. A legközelebbi hegyet vettük célba és végül mintegy 2,5 km-re a parttól álltunk meg. A GPS szerint 65méterrel voltunk a tengerszint felett. Innen figyeltük a távolban lévő, esti fényekben pompázó Waikiki-t és „vártuk”, amint az óriáshullám egyszer csak kioltja a város fényeit. Szerencsére azonban ez nem történt meg, csak néhány apróbb hullám érte el a partokat. Miután a szirénák nem szólaltak meg újra, az emberek is elkezdtek visszatérni a városba, éjfél körül már mi is hazaértünk.

Hosszabbítás

Eredetileg úgy érkeztünk Hawaiira, hogy egy évet fogunk itt tölteni, most azonban úgy tűnik, hogy tovább maradunk és legalább még egy év vár ránk a szigeten.

Hawaii Five-O szezonnyitó

A Hawaii Five-O harmadik szezonjának hétfőn este lesz a bemutatója az amerikai CBS csatornán. Egy nappal korábban azonban itt Honoluluban, a Queens Surf strandon volt az ünnepélyes premier előtti vetítés, amin természetesen a film készítői is részt vettek. A VIP vendéglistán mi ugyan nem szerepeltünk, de mivel a vetítés szabadtéri volt, így sok ezer rajongóval együtt mi is részt vettünk az eseményen, ami az enyhe eső ellenére is nagyon hangulatos volt.

Az alábbi videón egy néhány perces jelenet látható az új epizód elejéről, így aki még szeretne izgulni a magyar bemutatóig, hogy mi lesz Konoval és Chin feleségével, az inkább ne nézze meg!

(Egyébként ebben az epizódban van az a jelenet is, aminek a forgatásán pár hete részt vettem.)

Sajttorta Gyár étterem

A héten ünnepeltük a házassági évfordulónkat. Az alkalom kapcsán a The Cheesecake Factory (Sajttorta Gyár) nevű étterembe mentünk ebédelni. A manapság már országossá bővült étteremlánc eredetileg egy kis sajttorta készítő üzlet volt, amit Detroitban nyitott a negyvenes évek végén Oscar és Evelyn Overton. A Waikikiben lévő étterem az egyik leginkább felkapott vendéglő a szigeten, ennek megfelelően általában 30-40 percet várni kell az asztalra. A várakozó vendégek kapnak egy kis elektromos kütyüt, ami villog és rezeg, amikor sorra kerülnek, így a várakozás alatt akár vásárolgathatnak is a környező üzletekben. Mi a külső részen ültünk le, bent ugyanis amerikai szokás szerint sarki klímát csinálnak, kint pedig mindig kellemes a trópusi időjárás. Az ételek a hírnévnek megfelelően rendkívül ízletesek. Gábor Bellagio Csirkét evett, én pedig a Shepherd Pástétomot választottam. Az adagok akkorák, hogy a felét elvittük, így le volt a gond a vacsoráról is. Természetesen nem maradhattunk sajttorta nélkül sem. A több, mint 30 féle tortából végül egy spéci évfordulós mellett döntöttünk, ezt azonban már eleve elvitelre kértük, úgy tele volt a pocakunk.

Honolulu Zoo

Amerikában szeptember első hétfője a munka ünnepe, amit itt is a munka beszüntetésével ünnepelnek. Mi a szabadnapon az állatkertet látogattuk meg, ami csak pár saroknyira van a lakásunktól. A jegyárak elég magasak, de nekünk, helyieknek, ún. kama'aina-knak jóval olcsóbb. Az állatkert nem túl nagy, de a fontosabb, látványosabb állatok itt is megtalálhatók: elefánt, zsiráf, strucc, majmok, stb. A kifutók nagyok, jól berendezettek, helyenként az az érzése támad az embernek, mintha kinn lenne a vadonban, így könnyen el lehet itt tölteni egy fél napot.

Hawaii nyelvlecke 4.

Kissé rendhagyó nyelvlecke lesz ez a mostani, mivel nem a hétköznapok során használt kifejezések hawaii megfelelőjéről lesz szó, hanem két, Hawaii szempontjából fontos állatfaj helyi nevét ismerhetjük meg.

Az egyik a tündércsér, melynek hawaii neve: manu-o-Ku. Ez a madár 2007 óta Honolulu hivatalos madara, a múltban pedig fontos szerepet töltött be a polinéz utazók navigációjában. Nappal ugyanis a nyílt tengeren halászik, éjszakára pedig visszatér a szárazra pihenni, így a segítségével a tengeren hajózó polinézek is könnyebben találtak vissza a szigetekre.

A másik állat a hosszúszárnyú bálna, hawaii nevén kohola. Ez a bálnafaj Hawaii állam hivatalos tengeri emlőse. Az alábbi képet néhány éve készítettem az Atlanti-óceánon, itt majd novemberben kezdődik a bálnaszezon, amikor a jelenleg Alaszka partjainál nyaraló bálnák ide jönnek átvészelni a telet.

Az államalapítás ünnepe

Pénteken ismét ünnepnap volt Hawaiin. Minden évben augusztus harmadik péntekén ünneplik, hogy Hawaii 1959. augusztus 21-én az USA tagállama lett. Először még 1919-ben Kuhio herceg nyújtott be törvényjavaslatot a Kongresszusnak, hogy Hawaii amerikai állam legyen. Ezt követően aztán többször is próbálkoztak a javaslattal, végül 1959-ben fogadta el a Kongresszus és Esienhower elnök augusztus harmadik péntekén írta alá a kiáltványt, ami Hawaiit az USA 50. tagállamává tette. Hawaiin az Iolani Palota előtt hirdették ki az állammá válást, ami korábban a királyi család lakhelye volt és a Kamehameha szoborral szemben helyezkedik el. Manapság már nincsenek nagy ünnepségek ezen a napon, nekem ráadásul be kellett mennem egy kicsit a laborba dolgozni, így nem is tudtuk teljesen kihasználni a szabadnapot.

Balogh János emlékére

Tíz éve hunyt el Balogh János akadémikus, ökológusprofesszor. Balogh tanár úr, ahogyan legtöbben hívták, egész életét a természet megismerésének és védelmének szentelte. Tudományos expedíciói során többször is járt a Hawaii-szigeteken, ahol a kutatómunka mellett madárhangokat és helyi zenéket gyűjtött. Mindig nagy hangsúlyt fektetett az ismeretterjesztésre, könyvein, tanulmányain túl televíziós és rádiós műsorokat is készített.
Az alábbi kétrészes rádióműsor a Magnóval a világ körül című sorozat részeként hangzott el a Magyar Rádióban 1971-ben. Az előadásból megtudhatunk néhány érdekességet a Hawaii-szigetekről, megszólalnak benne érdekes madarak hangjai, felcsendülnek a jellegzetes hawaii dallamok és Cook kapitány halálának történetét is elmeséli a tanár úr sajátos stílusában, jellegzetes, rekedtes hangján.

Ökomeló

Ideje néhány szót ejteni arról, hogy mit is csinálnak a magunkfajta biológusok. Először az én (Gábor) összefoglalóm következik, aztán majd valamikor Gabi is beszámol a munkájáról.

Mint természetfotózással foglalkozó ökológus, az én munkám az, hogy tanulmányozzam és megörökítsem az állatok életét. Habár ezt sokan úgy képzelik el, hogy az ember egy fényképezőgéppel a nyakában sétálgat a mezőn és fotózgat, valójában azonban a munkának a nagyobb része a számítógép előtt zajlik a felkészüléssel, vagy az eredmények feldolgozásával. A felkészülési folyamat nagy része olvasást jelent, hiszen a siker érdekében általában igyekszem minél jobban megismerni a kiszemelt állatok életmódját, előfordulási helyét, majd pedig a megfelelő ismeretek birtokában próbálom részletesen megtervezni a terepmunkát. Terepen sem éppen kirándulással telik az idő, sokszor nehéz körülmények között kell cipelni a súlyos felszerelést, néha órákat hasalok a sárban egy kép kedvéért, máskor meg egy lessátorban kuporgom izzadva, miközben várom az állatok érkezését. A terepmunka után aztán következik a képek válogatása, feldolgozása, a megfigyelések értékelése, összegzése, esetleg cikkek írása, vagy a honlapom karbantartása, illetve egyéb „irodai” feladatok elvégzése.