BBQ parti a Kapiolani Parkban

A munkacsoportunk egyetlen PhD hallgatója, David befejezte a tanulmányait a Hawaii Egyetemen és szeptemberben Floridába költözik. Ennek örömére egy szabadtéri BBQ partit tartott a Kapiolani Parkban, amin mi is részt vettünk. Jól éreztük magunkat.

Koa Pancake House

A tipikus amerikai reggelinek gyakran része a palacsinta (pancake). Azonban nem a Magyarországon elterjedt vékony palacsintára kell gondolni, ami angolul a crepe névre hallgat, hanem egy sokkal vastagabb, legalább fél centiméteres és nem feltekerhető, lapos süteményre. Szállodákban, motelekben legtöbbször ilyet adnak a reggeli részeként, de léteznek olyan éttermek is, amik kifejezetten erre specializálódtak. Hawaiin a legismertebb ilyen reggelizőhely a Koa Pancake House, ami kellemes szigeti stílusban van berendezve. Jelenleg hat étterem található Oahun, mi a hozzánk közeli, Kaimuki helyszínt próbáltuk ki, ami a Google Térkép segítségével online is bejárható.

A hawaii hangulat ellenére a palacsinták igazi amerikai ízekkel készülnek: áfonyás, epres, csokis, stb. Amennyiben ez nem elég édes, vagy túl száraz, akkor juharsziruppal és más szószokkal lehet tovább ízesíteni a palacsintákat. Az európai turistákra gondolva, itt készítenek crepét is, de kakaós, vagy fahéjas palacsintára nem érdemes számítani, olyat eddig egyedül az Albanyban lévő Tulipán Fesztiválon találtunk. Az adagok a Koa Palacsintaházban tisztességes, mondhatni amerikai méretűek, mi nem is tudtuk mindet megenni. Ha azonban valakinek ez mégsem lenne elég, akkor kapható bacon, rántotta, hamburger, de még steak is.

Duke's Restaurant

Két amerikai főiskolai jóbarát, Rob Thibaut és Sandy Saxten a 70-es évek végén úgy döntöttek, hogy a vendéglátóiparban fognak vállalkozásba. Mottójukat hat szóval fogalmazták meg: Have Fun, Make Money with Aloha (légy vidám és keress pénzt alohával). Az első vendéglőjüket Mauin nyitották, amit újabb három követett a szigeten, majd kettőt nyitottak Oahun, újabb kettőt Kauain, sőt Kaliforniában is nyílt öt étterem és létrejött a T S Restaurant hálózat. A különlegességük, hogy egytől-egyig mind igazán festői környezetben található. Waikikiben is akad egy, ami a szörflegenda és Waikiki Beachboy Duke Kahanamoku tiszteletére a Duke étterme nevet kapta.

A múlt hétvégén mi is kipróbáltuk és megállapítottuk, hogy a Duke’s kétségtelenül az egyik legjobb vendéglő Hawaiin. Az étterem egy hatalmas nyitott térből áll, amiben kisebb boxok, pálmalevél-ernyős kiülős rész és egy tipikus amerikai sportbár is helyet kapott. Az óceán mindenhonnan látható, a kinti részen ülők pedig még a Waikiki strandjai fölé emelkedő Diamond Head kráterének látványát is élvezhetik. Az aloha érzést pedig úgy próbálják átadni, hogy igyekeznek Amerika legbarátságosabb étterme lenni. Persze a kedvesség mit sem érne jó kaják nélkül, de a Duke’s étlapja kellően változatos és ínycsiklandó ételekből áll, főleg frissen fogott hawaii halak és egyéb tengeri élőlények alkotják, de természetesen nem maradhatnak ki a steakek és egyéb amerikai ételek sem, mint például a különféle burgerek. Itt azonban nem egy gyorséttermi szottyadt szenyára kell gondolni, hanem olyan hambira, amit úgy telepakolnak minden jóval, hogy sokszor átharapni is alig lehet. A bárban pedig remek koktélokat is kevernek. Mi kezdetnek a Vulkán nevű ananászos-kókuszos-epres cukorbombát próbáltuk ki, majd a Duke féle cheddar sajtos burgert választottuk főfogásnak, ami egy speciális hawaii dresszinget is kapott. Ennek az összetétele titkos, ám kétségtelenül nagyon finom. Desszertnek pedig a híres Hula Pitét is megkóstoltuk. Hát, az sem volt rossz ☺

Hálaadás hagyományos(abb)an

Amióta Amerikába érkeztük, mindig megünnepeltük a Hálaadást, nem volt ez másképp idén sem. A tavalyi ananászos pulyka helyett, idén azonban hagyományosabb módon készítettük el a pulykát. Semmi extra nem került rá, csak egy kis fűszerkeverék és, hogy némi magyaros ízeket is belecsempésszünk, egy kevés pirospaprika és Pirosarany. Az idei azonban annyiban is különbözött a korábbiaktól, hogy most először egész pulykánk volt, amit a bevásárlóközpontban kaptunk ajándékba. Pár hete ugyanis olyan akció volt a boltban, hogy ha egy bizonyos összeget elér a bevásárló listánk, akkor ingyen választhatunk egy pulykát akár 10 kilóig. Mi nem is tudtunk erről az ajánlatról, de a pénztáros, aki már régi ismerősünk, figyelmeztetett rá, majd az egyikőnk gyorsan visszament egy csomag pulykáért. A 10 kilós szárnyas azonban egy kicsit sok lett volna nekünk, így beértük egy 4 kilóssal is ☺, ez is ki fog tartani erre a hétre. Ráadásul ez is csak két részletben fért be a kis sütőnkbe, még úgy is, hogy szárnyak és combok nem voltak rajta, itt ugyanis gyakran anélkül árulják a pulykát, hiszen az amerikaiak igazán csak a mellehúsát szeretik. Mivel az igazi Hálaadás Amerikában elképzelhetetlen pite nélkül, ezért idén mi is sütöttünk pitét az ünnepre, mégpedig almásat.

Egy nap a North Shore-on

Hosszú idő után végre az elmúlt hétvégén volt egy napunk, amit teljesen szabaddá tudtunk tenni, így egész szombaton az Északi Parton (North Shore) kirándultunk. Mivel hétvégén a forgalom a szokásos hatalmasról óriásira nő, ezért az egész napos pihenést rögtön úgy kellett kezdeni, hogy hatkor keltünk, így azonban még a tömeg előtt eljutottunk az első célállomásra, a Teknős-öbölbe. Oahun, talán ez a part van a legmesszebb Honolulutól, ezért itt sosem szoktak igazán sokan lenni. Ráadásul, ha elég messzire megyünk a parkolótól, akkor egy kis eldugott miniöblöt is találhatunk, ami a sziklák által védve van a hullámoktól és a sekély víz kellemesen fel is melegszik.

Ebéd után aztán megnéztük, hogy hol termesztik az egyik kedvenc gyümölcsünket, a papaját. A Kahuku Farm minden nap kínál traktoros körtúrát a farmon, ahol megtekinthető, hogy mit, hol és hogyan termesztenek. A túrát vezető farmer először bemutatta a hidropónikus növénytermesztést, majd elvitt a papaja-ültetvényre és elmesélte, hogy milyen nehéz itt farmernek lenni. A papaját ugyanis csak kézzel lehet leszedni a több méter magas fák tetejéről, az emberi munka pedig nagyon drága Hawaiin (ahogyan minden más is), miközben Dél-Amerikában nagyon olcsón megterem mindenféle trópusi gyümölcs, így a papaja és a banán is, amivel nagyon nehéz versenyezni. A másik fő terményük ugyanis a banán. Itt azzal próbálnak kitűnni a tömegből, hogy nem a mindenki által ismert cavendish fajtát termesztik, hanem az apróbb, de édesebb ízű alma banánt (apple banana). A traktorral végigmentünk a banánültetvényen is, majd a túra végén egy nagyon finom, jéghideg papajás-banános-ananászos-kókuszos smoothie-t is kaptunk. Ez olyasmi, mint a turmix, csak tej nélkül, tömény gyümölcsből készül.

A farmtúra után átmentünk a teknősök „titkos” pihenőhelyére és egészen estig itt is maradtunk. Teknősöket eleinte csak a vízben láttunk, de estefelé az egyik kivonszolta magát a partra és bár estére elég borús lett az idő, szerencsére napszállatkor a horizonton felszakadozott a felhőzet és végül sikerült a teknőst is lefotózni és egy igazán drámai naplementét is megcsodálni. A kirándulást végül a kiváló Jameson’s By The Sea étteremben zártuk, majd késő este kellemesen gyér forgalomban autózhattunk haza.

Papaja

Hawaiin a klímának köszönhetően egész évben teremnek a gyümölcsök, így számtalan trópusi gyümölcsöt lehet frissen kapni az év bármely részében. Az ananászon kívül a papaja is nagy kedvencünk. Kolumbusz Kristóf is nagyon kedvelte, ő volt az első európai, aki megkóstolta a papaját és az „angyalok gyümölcsének” nevezte. Ez a gyümölcs egyébként a dinnyefán terem. Mivel nagyon fagyérzékeny növény, ezért csak a trópusokon él meg. Eredetileg Mexikóból származik, de sok helyen termesztik évszázadok óta a trópusi Amerikában, sőt egyre elterjedtebb Afrikában, Ausztráliában és Óceániában is. Itt Hawaiin is számos farmon foglalkoznak vele, Oahu szigetén a legismertebb talán a Kahuku Farm az Északi Parton. A papaja gyümölcse nem csak nagyon finom, hanem rendkívül egészséges is, rengeteg vitamint és nélkülözhetetlen ásványi anyagot tartalmaz. A gyümölcs héja éretlenül zöld, éretten sárga, ha teljesen sárgává változik, akkor már túlérett. Általában akkor a legjobb, amikor a héjának nagyjából a 3/4-e sárga, a többi viszont még zöld. A gyümölcs húsa narancssárga színű és a termés közepén elhelyezkedő magvakat veszi körül. Könnyű felszolgálni, meg kell hámozni, a magokat ki kell kanalazni, aztán már fogyasztható is, mi azonban az ananászhoz hasonlóan még fel is szoktuk kockázni mielőtt megesszük.

Yogurtland

A trópusi Hawaiin természetesen a fagylaltok a legnépszerűbb édességek. Az egyik legjobb fagyi kétségkívül a többé-kevésbé hawaii különlegességnek számító Shave Ice, de a mi igazi kedvenceink a Yogurtland különféle fagyijai. Ez egy Kaliforniában alapított üzletlánc, amelynek ma már 20 amerikai államban, valamint Mexikóban, Japánban és Ausztráliában is vannak fagyizói. Itt a szigeten is több helyen található Yogurtland üzlet, így Waikikiben is, ahova mindig betérünk, ha éppen arra járunk. Igazándiból nem is fagyiról van szó, hanem ahogyan a neve is utal rá, különböző ízesítésű fagyasztott joghurtról. Az igazi különlegessége pedig abban rejlik, hogy önkiszolgáló. A hideg édességre vágyó vevő különböző méretű poharak közül válogathat, majd olyan fagyit tesz a pohárba, amilyet akar. Természetesen többféle fagyit is lehet tölteni egy pohárba, ezen felül különböző gyümölcsök, magvak, csokidarabkák, kekszek és számtalan szósz közül lehet válogatni. A végén a pénztárnál a poharat egy mérlegre kell tenni és a tömeg alapján lehet fizetni. Ezután a parton leülve, kellemes látvány mellett fogyasztható.

Hálaadás hawaii pulykával

A tavalyi Hálaadás volt az első alkalom, hogy mi is sült pulykával ünnepeltük ezt a tipikus amerikai ünnepet, idén pedig úgy döntöttünk, ha már egyszer Hawaiin vagyunk, akkor hawaii módra készítjük el a húst és ananászos pulykamellet sütöttünk.

Ilyenkor a boltok húsos polcai tömve vannak egész pulykákkal, de szerencsére lehet azért kapni kisebb pulykaalkatrészeket is, például mellfilét csinos másfél kilós kiszerelésben. Nekünk pont megfelelt. Ezen felül szükség volt még ananászra, valami trappista-szerű sajtra, tejszínre, némi sóra és borsra. Először megsóztuk és megborsoztuk a húst, majd kevés olajon egy tepsiben sütőbe raktuk. Amikor már nagyjából félig megsült, leöntöttük egy kis tejszínnel, ráhelyeztük az ananász darabkákat, végül rászórtuk a reszelt sajtot és mintegy negyed órára visszatettük még sülni. Krumplipürével tálaltuk, desszertnek pedig kókuszkockát készítettünk, utána pedig hálát adtunk mindezért ☺

Az ananász felvágása

Az ananász ugyan eredetileg Dél-Amerikából származik, mára azonban Hawaii egyik jelképévé vált, köszönhetően James Dole ültetvényeinek, amelyek Hawaiit egykoron a világ ananász-fővárosává tették. A szigeteken a mai napig nagy népszerűségnek örvend ez a gyümölcs. A klímának köszönhetően ráadásul egész évben terem, így mindig lehet frissen fogyasztani. A friss gyümölcs ízét, zamatát természetesen meg sem közelítheti a befőtt ananász. Mi is rendszeresen szoktunk venni és többnyire nyersen esszük, de időnként hawaii pizzát is szoktunk készíteni a segítségével (sonka, ananász, sajt).

Az ananász felvágására többféle módszer létezik, pedig szerintem felesleges túlbonyolítani, hacsak nem dekorációnak szánja az ember. Mi úgy szoktuk csinálni, hogy először levágjuk az alját és a tetejét, majd hosszában hat szeletre aprítjuk. Ezután kivágjuk a középső, kemény részt, majd a külső „héját” is levágjuk, végül felaprítjuk, így apró trapézformájú darabok keletkeznek. Egy 2-3 kg-os ananászból nagyjából a fele marad meg, ezt mi többnyire két napig szoktuk enni. Elvileg az ananász ugyan kissé savanykás ízű lenne, de itt Hawaiin olyan édes, hogy nem tudnánk egyszerre megenni egy egészet.
S, hogy meg lehet-e unni? Nem hiszem ☺

Shave Ice

A hétvégi kirándulás során kipróbáltuk a Shave Ice-ot, ami egyfajta hawaii fagyi különlegesség. Eredetileg Japánból származik, ahol ezeréves hagyománya van, de csak azután lett igazán híres, hogy japán ültetvényesek Hawaiira is behozták. Tulajdonképpen zúzott jég édes sziruppal leöntve. Rengeteg féle ízből lehet választani, de Hawaiin a helyi gyümölcsök a legnépszerűbbek, mint az ananász, kókusz, banán és egyebek. Fincsi volt.

A Kövér Görög

A hétvégén ismét egy érdekesebb éttermet próbáltunk ki. A magyar és az amerikai konyhán túl, a mediterrán ízeket kedveljük, ezért nagyon megörültünk, hogy az új lakásunkhoz közel van egy görög étterem, A Kövér Görög (The Fat Greek). Az étterem nagyon hangulatos kívülről és belülről egyaránt. A rendelés kicsit érdekesen működik. A falon ki van függesztve a menü, amikor sorra kerülsz, rendelsz, fizetsz, majd kapsz egy elektromos kis kütyüt, leülsz és vársz. Ha elkészült a kaja, akkor villogva jelzi az eszköz, hogy mehetsz a pulthoz a kajádért. Természetesen gyrost ettünk, de a kínálat elég széles és mivel nem csalódtunk, biztosan vissza fogunk még térni ide.