Az ananász ugyan eredetileg
Dél-Amerikából származik, mára azonban Hawaii egyik jelképévé vált, köszönhetően
James Dole ültetvényeinek, amelyek Hawaiit egykoron a világ ananász-fővárosává
tették. A szigeteken a mai napig nagy népszerűségnek örvend ez a gyümölcs. A
klímának köszönhetően ráadásul egész évben terem, így mindig lehet frissen
fogyasztani. A friss gyümölcs ízét, zamatát természetesen meg sem közelítheti a
befőtt ananász. Mi is rendszeresen szoktunk venni és többnyire nyersen esszük,
de időnként hawaii pizzát is szoktunk készíteni a segítségével (sonka, ananász,
sajt).
Az ananász felvágására többféle
módszer létezik, pedig szerintem felesleges túlbonyolítani, hacsak nem dekorációnak
szánja az ember. Mi úgy szoktuk csinálni, hogy először levágjuk az alját és a
tetejét, majd hosszában hat szeletre aprítjuk. Ezután kivágjuk a középső,
kemény részt, majd a külső „héját” is levágjuk, végül felaprítjuk, így apró
trapézformájú darabok keletkeznek. Egy 2-3 kg-os ananászból nagyjából a fele
marad meg, ezt mi többnyire két napig szoktuk enni. Elvileg az ananász ugyan kissé
savanykás ízű lenne, de itt Hawaiin olyan édes, hogy nem tudnánk egyszerre
megenni egy egészet.
S, hogy meg lehet-e unni? Nem hiszem ☺
S, hogy meg lehet-e unni? Nem hiszem ☺