A múlt év végén, a megmaradt
szabadnapokat felhasználva valódi „téli-szünetünk” volt, pont, mint diákkorunkban,
leszámítva persze a trópusi időjárást. Az idő nagy részét ünnepléssel
töltöttük, de azért volt alkalmunk némi kirándulásra is. A Hanauma-öbölben való
búvárkodáson kívül ismét teknősnézőbe mentünk a sziget északi partjára. Tavaly
már meglestük őket a legismertebb pihenőhelyükön, de ezt a helyet a turisták is
jól ismerik és sajnos a tömeg miatt akkor éppen nem jöttek partra az állatok. A
helyiek azonban ismernek sokkal jobb teknősleső helyeket is, amit a turisták
hada még nem fedezett fel. Gábor egyik ismerőse megosztott velünk néhány ilyen
helyszínt, ezek egyikére látogattunk el az év utolsó előtti napján. Ezen a
partszakaszon valóban alig akadt ember, szinte csak a helyiek járnak ide, így láttunk
is két napozó teknőst a parton, valamint három másikat, amint a sekély vízben legelték
a kövekről a moszatokat. Mivel erre nem nagyon járnak turisták, így a pihenő
teknősöket nem szükséges körbekeríteni, ami megfelelő fényképezési körülményeket
biztosított. Ki is használtuk a lehetőséget és körbefotóztuk a teknősöket, majd
a parton olvasgatva és a lemenő nap fényében sütkérezve elbúcsúztunk az óévtől.
