Hau'oli Makahiki Hou, vagyis Boldog Új Évet Kívánunk!
2012. december 31., hétfő
2012. december 29., szombat
Hawaii nyelvlecke 5.
Az utóbbi időben kissé elhanyagoltuk a hawaii szavak
ismertetését, ezért most rögtön négy új kifejezésről is szó lesz. A mostani témakör aktualitását
az adja, hogy nemrégiben új házba költöztünk. Az első szó, tehát a ház, melynek jelentése hawaiiul: hale.
A korábbi lakásunk Waikikiben volt, a tenger közelében, most pedig a sziget
belsejében a hegy lábánál lakunk. A hawaii nyelvben az ilyen irányokat is ki lehet fejezni egy-egy szóval. A tenger
felé, a tenger mellett
kifejezésekre a makai szót használják, míg a belföldi, a hegy irányába kifejezésekre a mauka szó használatos. A témakörhöz tartozik még az
’aina szó, melynek jelentése: szárazföld.
2012. december 25., kedd
Mele Kalikimaka!
Nem könnyű itt a trópusi melegben ünnepi hangulatba kerülni, de azért innen a pálmafák alól is mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánunk, vagy ahogyan itt mondják: Mele Kalikimaka!
2012. december 21., péntek
Költözés
Lassan egy újabb fél évet töltöttünk el a Waikikiben lévő
lakásunkban, ami azonban továbbra sem nőtt a szívünkhöz. Egyre apróbbnak
találtuk, de a legfőbb gondunk Waikiki zsúfolt, zajos forgatagával volt.
Eleinte még jó ötletnek tűnt, hogy közel legyünk az óceánhoz, de ahogyan
lecsengett a tenger újdonságának a varázsa és az átlag munkásemberekhez
hasonlóan mi is „csak” nagyjából havonta egyszer mentünk strandolni, így egyre
kevesebb előnyét láttuk Waikikinek. Ráadásul amióta lett autónk, különös gondot
jelentett a parkolás, amiért a turistaközpontban egy vagyont kellett havonta fizetni. Nem volt hát mese, menni kellett.
Az előző, sikertelen lakáskeresés után, most kicsit hamarabb
kezdtünk nézelődni. A követelmények most sem lettek könnyebbek, de végül
sikerült elkerülni az ingatlan-ügynökségeket és egy olyan magánszemélyt
találni, aki megelégedett egy tisztességes szerződés aláírásával és nem akarta
a barátainkat, munkatársainkat zaklatni, hogy leellenőrizze a hátterünket, a
bankszámláinkhoz sem kért hozzáférést és egyéb teljesíthetetlen követelésekkel
sem állt elő.
A lakás a hegy lábánál van, csendes, kertvárosi részen, az
utcán ingyen lehet parkolni, van saját udvarunk és hallani lehet a madarak hangját és a rovarok ciripelését.
2012. december 8., szombat
Laborbuli
A Rákkutató Központ minden év végén összejövetelt szervez a
dolgozói számára. Az idén december 7-én tartották a bulit, amin néhány munkatárs karácsonyi
zenével szórakoztatta a többieket. Sokféle kaja volt, így senki nem maradt
éhesen, a desszertet pedig az Intézet dolgozói készítették, többnyire mindenki
a saját nemzetiségére jellemző specialitást hozott. Mi kókuszkockát
készítettünk, ami elég egzotikusnak számít az amerikaiak körében, és ahogy
korábban mindig, most is nagy sikert aratott.
2012. december 7., péntek
Pearl Harbor
December 7. minden bizonnyal az amerikai történelem
legtragikusabb napja, hiszen 1941-ben ezen a napon támadta meg Japán az
Egyesült Államokat itt, Pearl Harbor kikötőjénél. Ezzel a támadással az USA is
belekényszerült a második világháborúba, sőt tulajdonképpen ezzel
terebélyesedett világháborúvá az addig „csak” Európára korlátozódó háború. A támadás teljesen felkészületlenül érte Amerikát, így a
veszteségek is nagyon súlyosak voltak: 2403 ember vesztette életét és 1178 megsebesült, több, mint
180 repülőgép megsemmisült, 4 csatahajó elsüllyedt és számos további hajó súlyosan megrongálódott. Roosevelt elnök emiatt „a gyalázat napjának” nevezte december hetedikét.
2012. december 6., csütörtök
Fókázás
Az utóbbi időben Gábor főként albatroszokkal és fókákkal dolgozik és a minap engem is elvitt a Kaena Pointra, hogy megmutassa ezeket az
állatokat. Miután leparkoltuk az autót, még nagyjából egy órányi gyaloglás várt
ránk, amíg elértünk a helyszínre. Az albatroszok ilyenkor már a tojásokon
ülnek, nem is zavartuk őket, engem elsősorban úgyis a fókák érdekeltek. Elég jó
napot sikerült kifogni, hiszen hét fókával is találkoztunk, melyek a területen
elszórtan töltötték a pihenőjüket. Íme két cuki példány a világ egyik legritkább emlősállatából:
A fókák figyelésébe annyira belefeledkeztünk, hogy fél órával később indultunk vissza a tervezettnél, így a túra végét már teljes sötétségben tettük meg, cserébe viszont az egyik legszebb naplementét sikerült megfigyelnünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)