Egy hónap után

Négy hete vagyunk Hawaiin, már kezd kialakulni bennünk egyfajta kép az itteni életről. Az első benyomásaink a szigetről a következők. Kezdjük a negatívumokkal, hiszen magyarok vagyunk, a panaszkodás jól megy nekünk ☺

1. Honoluluban rengeteg a turista, amit mi kama’aina-k, azaz helyiek ☺ nem nagyon szeretünk.

2. A hawaii munkamorál elég laza, amit jól kifejez az egyes helyeken jellemző nyitvatartási idő.

Magyarul nagyjából így szól:

NYITÁS: 9-kor, vagy 10-kor, néha 11-kor, legtöbbször 12-kor, vagy 1-kor.

ZÁRÁS: 5-kor, vagy 6-kor, néha 4-kor, legtöbbször 2-kor, vagy 3-kor.

Zárva: ha nagyok a hullámok, ünnepségekkor, ha nincs kedvünk dolgozni

Ez persze egy boltnál elmegy, az ember talál egy másikat, ami éppen nyitva van, de sajnos a buszsofőrök is így állnak a munkához, így a fél órás késés itt teljesen normálisnak számít egy 20 perces útvonalon.

3. Hawaii drága, legalábbis Honolulu, annak is főleg a frekventált részei. Persze nem lenne muszáj Waikikiben lakni, de hogy nézne már ki, hogy valaki Hawaiin lakik és autóval, vagy busszal jár a strandra, nem pedig csak úgy fürdőruciban, papucsban lesétál egyet csobbanni.

Ennyi elég is a panaszkodásból, mert a pozitívumok bőven ellensúlyozzák a negatívumokat.

1. A klíma egyszerűen nagyszerű. Szinte bármikor lehetne strandolni, de mivel nem nyaralni vagyunk itt, ezért erre „csak” hétvégente van időnk, de sétálni egyet a parton a naplementében, mindig kellemes.

2. A gyümölcsök nagyon finomak, nem olyan kényszerérettek, mint északon, hiszen helyben teremnek.

3. A sziget természeti adottságai lenyűgözőek. A tájkép és az élővilág is hihetetlenül érdekes és mivel részben emiatt vagyunk itt, így amíg ez nem változik, addig nagy baj nem lehet.